Magyarázza el a hullámrugók „Fretting Corrosion” mechanizmusát, és magyarázza el, hogyan lehet azonosítani a bontás során.

A hullámrugók érintkezési pontjain (hegyek és vályúk) a koptató korrózió akkor lép fel, amikor a rugó és az illeszkedő felületek között parányi, nagyfrekvenciás relatív mozgás van. Ez a mozgás lebontja a fémen lévő védő oxidréteget, ami gyors oxidációhoz és „remegő törmelék” (általában finom vöröses vagy fekete por) képződéséhez vezet. Lebontáskor ez a hullámcsúcsokon lokalizált lyukasztásként vagy „kopásként” jelenik meg. A kopás a kifáradás előfutára, mivel a gödrök feszültségkoncentrátorként működnek. Ennek enyhítésére a mérnökök szárazréteg-kenőanyagot (például $MoS_2$) vagy PTFE-bevonatot határozhatnak meg, amely csökkenti a súrlódási együtthatót, és megakadályozza a fém-fém érintkezést, amely a fröccsöntési folyamatot vezérli.