Hogyan számítja ki a rugósebességet egy alátétvégű, többfordulatú, tetőtől-hegyig terjedő hullámrugó esetén, és milyen hatással van a hullámok száma a linearitásra?

Az elméleti rugósebesség $k$ egy többfordulatú, tetőtől csúcsig tartó hullámrugóra a következő képletből adódik: $k = _x000c_rac{E b t^3 N^4}{I D_m^3 Z}$, ahol $E$ a rugalmassági modulus, $b$ a radiális szélesség, $t$ a menetenkénti anyagvastagság, $t$ az anyagvastagság $_ átmérőjű, a $Z$ pedig a fordulatok száma. Az alátétvégű rugók esetében az arányt gyakran módosítják, mert az alátétvégek nem járulnak hozzá az elhajláshoz, hanem növelik a tömör magasságot. A rugó árfolyam linearitása nagyon érzékeny a $N$ értékre; ahogy a rugó összenyomódik a szilárd magassága felé, a hullámok érintkezési pontjai sugárirányban eltolódnak, ami a rugósebesség nem lineáris növekedéséhez (sebességnöveléshez) vezet. A precíziós repülési alkalmazásoknál a rendelkezésre álló elhajlás 20%-a és 80%-a közötti működési tartományra törekszünk, hogy fenntartsuk a lineáris választ, ahol $P = k imes f$ $\pm 10\%$ belül igaz.