Answer
Az olvadás akkor következik be, amikor a gyűrű kúpos alakra hajlik el nagy axiális terhelés hatására a terhelési pont és a horonytámasz között létrejövő nyomatékkar miatt. Ez a nem síkbeli alakváltozás az egyenletes felületi érintkezésről a vonalérintkezésre való eltolódást eredményez a horony szélén. A $\sigma_c$ érintkezési feszültség jelentősen megnő: $\sigma_c = \sqrt{\frac{P \cdot E}{2 \pi R (1-\nu^2)}}$. Ez a nagy helyi feszültség meghaladhatja a horony anyagának nyomóhozamát, felgyorsítva a „horony gördülését”. A mérnökök a vastagabb gyűrűk kiválasztásával vagy a „hátra-hátra” gyűrűkonfigurációk használatával minimálisra csökkentik a lerakódást, hogy növeljék a $I = \frac{b t^3}{12}$ tényleges tehetetlenségi nyomatékot axiális hajlítással szemben.
