Answer
Amikor egy hullámrugót összenyomnak, a huzal kerületi hossza közel állandó marad, ami az átlagos átmérő $D_m$ kitágulását okozza. Egy furatban lévő rugó esetében ez a tágulás korlátozott. A $\Delta D$ tágulás a következővel közelíthető: $\Delta D = 0,02 \cdot \frac{w^2 - f^2}{D_m}$, ahol $w$ a hullámmagasság és $f$ az elhajlás. Ha a rugó külső külső és a furat közötti hézag nem elegendő, a rugó és a furatfal közötti súrlódás hiszterézis hurkot hoz létre a terhelés-elhajlás görbében. Ez a 'kötés' növeli a látszólagos merevséget, és lokalizált feszültségkoncentrációkhoz vezethet $\sigma_{total} = \sigma_{bending} + \sigma_{friction}$. A mérnököknek biztosítaniuk kell, hogy az OD a munkahelyi magasságban $OD_{work} = OD_{free} + \text{expansion}$ kisebb legyen, mint $D_{bore}$, hogy fenntartsák a várható terhelési pontosságot.
