Answer
A $\sigma$ hajlítófeszültséget egy hullámrugóban a $\sigma = (6 \cdot P \cdot D_m) / (n^2 \cdot b \cdot t^2)$ adja. Ez a képlet azt mutatja, hogy a feszültség fordítottan arányos a $n$ hullámok számának négyzetével. A hullámok számának növelésével a $P$ terhelés több érintkezési pont között oszlik el, ami jelentősen csökkenti az anyag feszültségét egy adott elhajlás esetén. Azonban a $n$ növelése a $k$ rugó sebességét is növeli a negyedik hatvánnyal ($k \propto n^4$), így a rugó sokkal merevebb lesz. A tervezőknek optimalizálniuk kell a $n$-t, hogy elérjék a szükséges erőt, miközben a feszültségszintet az anyag folyáshatára (statikus) vagy kifáradási határ (dinamikus) alatt kell tartani.