Hogyan diagnosztizálható a 'nyírási hiba', illetve a 'horonyhozam' hiba a rögzítőgyűrű-szerelvényben?

Nyírási hiba esetén magát a gyűrűt két részre vágják a kerülete mentén. A tönkremeneteli felület fényes, csiszolt területként jelenik meg, amelyet durva törés követ, jelezve, hogy a nyírófeszültség $\tau = P / (\pi D t)$ meghaladta az anyag nyírószilárdságát (~0,6 $ \x UTS$). A horonyhozamot azonban az jellemzi, hogy a horony falát visszatolják vagy „felgurítják”. A gyűrű érintetlen maradhat, de „kopott” vagy deformálódik. A diagnózis egyszerű: ha a horony továbbra is éles és a tűréshatáron belül van, de a gyűrű el van nyírva, akkor a gyűrű anyaga nem volt elegendő. Ha a horony deformálódott és a gyűrű „kipattant”, akkor a ház anyaga túl puha volt, vagy a horony túl sekély volt az alkalmazott terheléshez.