Hogyan befolyásolja a gyűrűn és a hornyon lévő „Felületi kikészítés” a rögzítőrendszer kifáradási élettartamát?

A felületkezelés, különösen a spirálgyűrű belső és külső szélén, mikrobevágások sorozataként működik. A durva felületkezelés (Ra > 1,6 \mu m) növeli a $K_t$ feszültségkoncentrációs tényezőt, felgyorsítva a repedés kialakulását ciklikus axiális terhelések hatására. Hasonlóképpen, ha a horonyban egy tompa esztergafúró szerszámnyomai vannak, ezek a „horonyrepedés” kezdőhelyeivé válnak. A nagy ciklusú alkalmazásokban (pl. $10^7$ ciklusok) a gyűrűket gyakran vibrációval billentik, hogy sima, sorjázott felületet érjenek el (Ra 0,4-0,8 \mu m), ami jelentősen felfelé tolja az S-N görbét, követve a $\sigma_a = \sigma_f'(2N_f)^b összefüggést.