Hogyan kínálnak előnyt a „lapos huzalos” hullámrugók a „körhuzalos” rugókhoz képest a korlátozott térben lévő repülőgép-hajtóművekben?

A lapos huzalhullámrugók jelentősen csökkentik a működési magasságot a kerek huzalrugókhoz képest. Mivel a terhelés arányos a $t^3$-tal, a vékony, széles téglalap keresztmetszet használata lehetővé teszi ugyanazt a $k$ rugósebességet, sokkal kisebb $H_s$ testmagasság mellett. Az űrrepülési aktuátorokban, ahol a tengelyirányú tér minden millimétere értékes, egy hullámrugó akár 50 $\%$-ral is csökkentheti a rugóüreg méretét. Ezenkívül a sík felület nagyobb érintkezési felületet biztosít, ami csökkenti az érintkezési feszültséget $\sigma_c$ az illeszkedő alkatrészeken, megakadályozva ezzel a repülésvezérlő rendszerekben gyakran előforduló alumínium vagy kompozit házak „összeborulását”.