Answer
A hullámrugók kifáradási meghibásodása jellemzően tiszta, rideg megjelenésű törésként nyilvánul meg, amely a hullámhegy vagy vályú belső vagy külső széléről származik (a maximális hajlítófeszültség területei). A mikroszkópos vizsgálat gyakran „partnyomokat” tár fel, amelyek a repedések terjedését jelzik. A gyakori okok közé tartozik a rugó a kiszámított kifáradási határon túli működtetése, a felületi hibák vagy a korrózióból eredő gödrök jelenléte vagy a harmonikus rezonancia. Ha egy rugó a sajátfrekvenciájához közeli frekvencián mozog $f_n = \frac{1}{2 \pi} \sqrt{\frac{k}{m}}$, a belső feszültség amplitúdója megsokszorozódhat, ami gyors meghibásodáshoz vezethet. A megoldások közé tartozik az anyag 17-7PH-ra cseréje vagy a löket csökkentése.
